Hát, hazaérkeztünk. És igen, nem is most. De a képek, azok magunkért beszélnek így a túra után egy héttel is.
Sajnos, nem készült sok fotó, mert a filmre koncentráltunk. De bizonyságképp, hogy az Északi-Középhegységben ősszel is érdemes bakancsot húzni, álljon itt ez az album:
A túra fantasztikus volt. Közel 40 km-t gyalogoltunk a Bükkben és bejártuk a három legmagasabb csúcsot. Amit láttunk, az egyszerűen elképesztő!
Az első hó már leesett, mikor útnak indultunk, a fák zöld, sárga és piros levelei azonban még nem. A látvány ettől egyszerűen mesés volt. A Gerenna-vár, a Tar-kő és a Bálvány olyan panorámát tárt elénk, amitől szó szerint tátva maradt a szánk. Ezt a filmben láthatjátok majd!
Maga az útvonal közepes nehézséget biztosított. Mivel sátoroztunk, és két napra való élelmet, ruhát és egyéb túlélő eszközöket vittünk magunkkal - és mert még most gyűjtjük hegymászós tapasztalatainkat- hátizsákjainkat alaposan megpakoltuk. Nem gondoltam volna, de volt olyan szakasz - ráadásul hegyről lefelé - ahol a rám nehezdő súly és a hegyoldal meredeksége miatt a hiszti is megkörnyékezett egy kicsit. DE! Ügyesen megoldottuk a nehéz helyzeteket.
Este például, miután megtaláltuk a sátorhelyünket, tüzet kellett gyújtanunk. Ez, száraz időben nem is lett volna olyan nagy kunszt, de hóban! Hóban, nyirkos faleveleket, gallyakat, sőt, ágakat meggyújtani, na, az nem piskóta! Lajosnak sikerült, nem is akárhogyan! Minden elismerésem az övé!
De hogy milyen volt a hóban sátorozni és a Bükk három legmagasabb csúcsát végigjárni? Azt a hamarosan érkező filmből úgyis megtudjátok!
Addig is nagyon kellemes őszt és tél-előt kívánunk a bükki képeinkkel!
