Budai hegység, 2010. március 20. Túravezetői oktató túra.

Találkozó Óbudán Szent lélek téren reggel 8-kor.

Kecskemétről reggel 5:40-kor indult a busz. Nagyon időben felértem. 7:30-kor már a találkozó ponton kutattam egy reggeli kaffé után. Peti volt a második fecske. Rávettem keressünk egy kisboltot 300 pénzt nem akartam kiadni egy ásványvízért. Pár perc séta után szerencsével jártunk! 120 forintért sikerült venni. Siettünk vissza,

miután köszöntöttük a többieket, felszálltunk a buszra. Irány a Budai hegyek. Leszállva a buszról Tama kiosztotta a térképeket, elmondta a tervet, mi mindent keresünk meg a mai nap. 17 tanuló és 6 tanár vágott neki a távnak. Első körben egy emelkedőt kellett leküzdeni

bemelegítésképp, majd a kék jelzésen haladtunk. Örültem h végre nem csak havat látok! A fák, bokrok már javában rügyeztek. Anita mutogatta nekünk a növényeket. Egy kicsi fűszálra hasonlító növény lett a nap érdekessége. Snidling, ami ízletessé teszi a reggelinket ha épp nincs nálunk hagyma. Csá Petinek annyira

megtetszett, hogy az egyik pihenőnél egy nagy kupaccal tett a zsákjába. Persze földestől! Balázs lépcsőnél tartottunk rövid egy perces pihenőt majd nekiindultunk felfelé. Gyorsan haladtunk, Bertalan mutatott egy érdekes utat ami vagy 100 méter hosszú viszont ha irányszöget mérünk rá, egyáltalán

nem úgy van rajzolva a térképen. Tehát nem

hihetünk mindig a térképnek. Tovább haladva rátértünk a zöld jelzésre. Az egyik kereszteződésnél egy függőhidat találtunk. Persze egyből rá kellett menni! Gizi, Peti, és jómagam egyből átbújtunk a korláton, kívül csimpaszkoda hintáztattuk a hidat, miközben a többiek igyekeztek átmenni rajta. Miután kijátszottuk magunkat, eljutottunk a

Jenői toronyhoz. Egy rövid meredek kaptató után a torony lábánál letettük a zsákokat a bátrabbak felmásztak a tetejére. Szép kilátás tárult elénk. Visszatértünk a zöld

jelzésre következett a Solymári fal. Ide szintén egy meredek kaptató vezet fel, a kilátásért viszont érdemes felmenni. Itt a szikla tetején megettük a tízórainkat. Ilyen panoráma mellett sokkal

jobb étvággyal majszoltunk, ki a szendvicsét, ki milánóit! Innen talán 10 percre található az Egri vár. Félreértések elkerülése végett nem az eredeti, hanem a híres

Egri csillagok film egyik díszlete! A forgatás kedvéért építettek egy várat, amit a törökök megrohamoztak, a hős védők pedig visszavertek. Pihenő időt páran a falak megmászásával töltöttük, volt

aki a bástyára is felmászott! Tama kiadta a vezényszót! Innen mindenki egyénileg megy a Teve sziklákhoz. A tanárokkal ott

találkozunk. Tündi, és Csá Peti csatlakozott hozzám. Nem volt szabályos, de nekik kellett a segítség. Bertalan egy idő után utolért minket, csodálkozott is! Még csak itt jártok? Pár pillanattal később Mária is odajött kicsiny csapatunkhoz. Bertalannal igyekeztünk

elmagyarázni hogyan kell irányszöget mérni, meg eldönteni merre lehet az a fránya Teve szikla. Mire megtaláltuk, a többiek tovább

haladtak, így mi is mentünk. Következett a Nagy-kevélyi-kőfülke. Csá Peti visszafordult feljött a sziklaüreghez Mária egyedül ment tovább,

Bertalan gyorsan utána indult. Megbeszéltük találkozunk a Kis-Kevélyen vezessem oda Petit és Tündit. Mire odaértünk a többiek már a Mackó barlangnál

voltak. Egy gyors irányszögmérés, és iránymenetben mentünk is lefelé a barlang felé. Tündi elfáradt, alig bírt menni a nehéz terepen. Ráadásul egy szerencsétlen lépés után a bokája is kifordult. Szerencsére csak húzódás, így lassan de eljutottunk a barlangig. A Mackó barlangnál egy rövid pihenő után mentünk immár a teljes csapattal a

Nagy-Kevélyre. Felérve irányszögeket mértünk, gyakorlás címen hegytetők

neveit próbáltuk kitalálni több kevesebb sikerrel. Pilisborosjenő volt a végállomás, innen busszal mentünk vissza Pestre. Persze előbb a kemény mag beült vacsorázni egy kis étterembe.

Budai hegység, 2010. március 20. Túravezetői oktató túra.